Rave & Fetish – Interjú a Kinkster szervezőcsapatávalGombas Peter

Álszentség lenne azt állítani, hogy a berlini kiruccanásokat csak a zene és a klubkörnyezet megélése inspirálja. Nem véletlenül szigorúan tilos fényképezni a német főváros legtöbb szórakozóhelyén. Hiszen amikor először keveredsz le a Berghain-ba, vagy Buttons partira az About Blank-be, esetleg egy KitCatClubos Pornceptual buliba, akkor sokkhatásként fognak érni a látottak még akkor is, ha tudod, hogy mire számíts. Néhány évvel ezelőtt valahogy még elképzelhetetlennek tűnt, hogy az ott tapasztalható szexuális szabadságot idehaza is meg lehessen élni egy party alkalmából és nem csak egy zártkörű házibuli esetén. A jelek mindenesetre biztatók, a mai huszonéves korosztály már idehaza is sokkal nyitottabb és fogékonyabb ezekre a dolgokra. A Kinkster – Rave & Fetish csapata 2019-ben kezdte meg működését. Ők voltak az elsők (bár azóta már vannak mások is), akik dedikáltan a hazai techno rajongók számára rendeznek fétis bulikat és immáron a tizennegyedik ilyen alkalomra fog sor kerülni most szombaton. Ennek apropóján beszélgettük a csapat három szervezőjével. August, Envo és Pinky pedig készséggel avatott be a részletekbe.   

Meséljetek magatokról. Mi inspirált titeket, mielőtt megalapították a Kinkster csapatát?

Envo: Sziasztok, én 11 éve kezdtem el party-szervezést, és úgy általánosságban véve a DJ-zést is. A hőskorban még DNB ment, illetve annak az elfajult, már-már hardcore-ba hajló irányai, majd később olyan bulik kötődtek a nevemhez, mint a Neonhullám, ami a Dürer nagytermén át egészen a Budapest Parkig vezetett. 

Őszinte leszek, egészen az első Kinksterig nem gondoltam volna, hogy ez itthon működőképes lehet. A legelső Kinkster ugyanis még nem volt meghirdetve nyilvánosan. Ez abból fakad, hogy az hivatalosan az én születésnapom volt, a baráti társaság pedig egy héttel később együtt utaztunk ki Berlinbe a szokásos évi German Fetish Ball-ra. Úgyhogy kvázi adta magát, hogy az alkalomból csináljunk magunknak egy before party-t, ahova az ismerősi kör is tudott meghívni embereket.

Számomra különösképp inspiráló, hogy egy olyan dolgot csinálunk, amivel itthon kulturálisan is hatni tudunk.

Pinky: Mi  nagyjából 20 emberre számítottunk, pár napnyi szervezés után végül 75-en lettünk. Azóta is emlegetjük, hogy milyen jó volt a hangulat és milyen társaság jött össze, akikre azóta is érdemes alapozni.

Én egyébkét Envo-val együtt ismertem meg a hazai kinky szcénát és a rendezvény szervezés lényegét. Együtt fedeztük fel a Kit-Kat rejtelmeit is, ami számomra nagyon inspiráló volt. Engem az ilyen eseményeken az motivál, hogy mennyi csodálatos emberrel találkozhatok és hogy mindenki jól érezze magát. 

August Hoffer: Sziasztok! A DJ-zés már 9-10 éves koromban is vonzott, de sokáig csak rajongó voltam, mert elkezdtem dobolni. Jazz tanulmányaim alatt ismerkedtem a rock és az elektronikus zenével. A jazzt sajnos nem sikerült megszeretni, csak tisztelni. Végül az út a house-hoz és a techno-hoz vezetett. Galba-Deák Ádám és Simon Iddol segítségének köszönhetően valósulhatott meg a gyerekkori álmom. Így lettem DJ és producer.

Envoval egy közös minibuli kapcsán ismerkedtünk meg, miután meg is hívott a születésnapjára, hogy legyek az egyik fellépő. Talán én lehettem az egyetlen, aki nem vette komolyan a kérést a dresscode-ot illetően, mivel a mély berlini kultúra számomra még idegen volt. Pakoláskor furcsálltam, hogy a DJ pult egy sötét sarokban van, és nem a megvilágott színpadon (persze, hogy nem, mert ott az András-keresztnek volt a helye).

Egy nagyon izgalmas, tanulságos, estét hagyva magunk után szívesen fogadtam az újabb meghívásokat. A beilleszkedés számomra lassú folyamat volt, de Ildi és Zsolt türelmének és nyitottságának köszönhetően azóta már barátként tekintek rájuk és a közönségre!

Rave & fetish buliként hirdetitek az eseményeket. Hogyan magyaráznátok el a fétis szót egy laikus számára?

Pinky: Röviden talán úgy fogalmaznám meg, hogy a vágyaid “tárgya”, bármi ami szexuális izgalomba hoz. A buli teret ad kíváncsiságod kielégítésére, önmagad felfedezésére, különböző fétisek megélésére. 

Envo: Az az alapvetés, hogy bármi lehet fétis. Lehet egy embernek az a fétise, hogy csak vörös hajú emberek vonzzák, másokat az egyenruha, vagy épp a magas szárú lakk csizma izgat. 

Minket összességében az esztétika vezényel, illetve azoknak a fétiseknek tudunk helyet adni, amelyekhez nem szükséges éles, szúró, vágó eszközöket használni. Például ilyen a fehérnemű fétis, a fenekelés, vagy épp a meztelenkedés.

Milyen alternatívát nyújtott Budapest korábban, aki ilyen jellegű szórakozásra vágyott?

Envo: 2019 előtt itthon gyakorlatilag egyetlen nagy fétis esemény létezett, amit évente egyszer rendeztek meg, illetve rendeznek meg azóta is, ez a Luxuria. Ezt leszámítva a korábbi hasonló rendezvényeket legjobb esetben is maximum kisebb baráti összejövetelnek lehetett nevezni. De ez mondjuk az elmúlt 10 évre igaz, azért voltak a hazai BDSM/fétis szcénának szebb évei is, amikor még BDSM kávézó is létezett a belvárosban.

Pinky: Én csak arról tudok nyilatkozni, hogy mennyire voltak ezek az események nehezen elérhetők. Számomra már a kinky szcéna megismerése előtt is világossá vált, hogy vannak a klasszikustól eltérő szexuális nézeteim és szélsőségesebb vonzalmak, de nem igazán találtam neki teret, közösséget. Rejtett volt ez a világ számomra és utána is azt éreztem, hogy csak az ismeretségeim révén jutottam el oda. Jelenleg azt látom, hogy egyre több nyilvános esemény zajlik, azonban ez a szabályok újraírását is jelenti és mégtöbb figyelmet igényel az új közösség, hogy tényleg a megfelelő módon és keretek között ismerkedjenek meg ezzel a világgal.

Milyen szempontok alapján választottátok ki a helyszíneket és a fellépőket?

August: A helyszín legyen tiszta, modern felszereltségű és kreatív. A bejutást követően szeretnénk, hogy a vendégeink érzelmi biztonsága folyamatos maradjon. Szükség van egy elkerített részre, ahol mindenki át tud öltözni. A kényelmes ülőhely, társalgó, tiszta WC elengedhetetlen. Mindemellett a személyzet toleráns, udvarias viselkedésére is számítunk – ezúton is köszönjük szépen az eddigi munkájukat! –  és csak ezután merül fel kérdésként, hogy hol fogunk bulizni, hangoskodni, esetleg játszani, félrevonulni.

Envo: Én még annyit fűznék hozzá August szavaihoz, hogy rendkívül fontos az is, hogy a hely nyitott és elfogadó legyen a különböző emberek felé. 

A fellépők kiválasztásánál az elsődleges az, hogy kedvelje a technot, és hogy ne álljon tőle messze ez a világ, ha ez a kettő ráadásul egy keresztmetszetbe esik, az a legjobb – És ezzel együtt szívesen látjuk a feltörekvő új generációt is.

Milyen fogadtatása volt az elso bulinak? Mi változott azóta?

Envo: Meglepően jó fogadtatása volt. Egészen addig gyakorlatilag a Luxuria volt az egyetlen olyan aktív buli, amely komolyan elvárta, hogy alkalomhoz illően öltözzenek fel az emberek, és remek érzés volt látni, hogy ezt a kérést nálunk is egyből komolyan vették, ahogy az akkor még csak kialakulóban lévő szabályokat is.

Azóta elég sok minden változott, a nyilvános bulik megjelenésével nőtt az érdeklődés. de az első bálozóknak sokszor furcsa, hogy nem fotózhatnak, vagy nem megy át rendesen a buli lényege, hogy ide ténylegesen tudni kell felöltözni, esetleg levetkőzni, különben nem jut be. 

August: Mint tapasztalt “elsőbálozó” igazolhatom, hogy a vetkőzés a legnehezebb. Főleg olyan ember számára, mint én, aki a strandokat is kerüli és a saját udvarában is csak akkor jár póló nélkül, ha már megivott két fröccsöt.

Ha bárki hasonló cipőben járna, ajánlom a honlapunkon található “Dresscode” menüpontot. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál magának megfelelőt és mi is szívesen segítünk. Nyugodtan kereshetik ezzel kapcsolatban bármelyikünket!

Pinky: Tényleg keressetek bátran minket bármelyik platformon, ha tanácstalanok vagytok vagy kérdés merülne fel, a segítségnyújtás sosem marad el. 

Minden úgy történt, ahogy terveztétek? Vagy voltak olyan “hazai” sajátosságok, amivel nem számoltatok? Van különbség a hazai és berlini szubkultúra között?

Envo: Minden sokkal jobban sikerült, mint ahogy vártuk. Lelkiekben én mindig fel vagyok készülve a legrosszabbra, de a Kinksteren pár apró dolgot leszámítva nem volt még komoly probléma, illetve mivel nincs második esély, ezért a szabályzatunkat is betartotta eddig mindenki.

A különbségek Berlin és Budapest között egyszerre hatalmasak, és egyszerre elenyészőek, legalábbis a szcénát tekintve. Míg nálunk (durván becsülve) országszerte maximum 2-3 ezer ember lehet, akit érdekelhet egy fétis party (és akkor jön a szűkebb metszet, amely ráadásul szereti a technot is), addig ez a berlini klubokban gyakorlatilag 5-10x-es szorzóval megtörténik szerdától hétfő délig minden nap. De vannak pozitív jelek, hogy a jelenlegi huszonévesek már itthon is sokkal nyíltabbak az ilyen jellegű partik felé.

És szerencsére az általános etikával sincs baj, a dresscode kifejezetten jó arra, hogy kiszűrje a nem odavaló embereket. Ugyanakkor abban mindenképp látok még tennivalót, hogy az általános viselkedési kultúránkat jobban átadjuk az embereknek, és hogy a szabályzatunk mely pontja miért fontos.

Pinky: Természetesen van különbség Berlin és Budapest között, de nem igazán volt olyan, amire ne számítottunk volna itthon. Ami számomra nagyon meglepő tapasztalás volt Berlinben, hogy még a legzsúfoltabb buliban is úgy mozognak az emberek, hogy szinte egymáshoz sem érnek és elég egy szemkontaktus felkérni valakit vagy esetleg nemet mondani fél mozdulattal.

A közönséget szigorú elvek alapján szűritek. Milyen követelményeknek kell megfelelni annak, aki részt szeretne venni a bulikon és ki az aki biztosan nem fog bejutást nyerni? 

Envo: Először is, meg kell felelnie a dresscode követelményeknek, vagy áldozatot kell hoznia a meztelenkedés oltárán. Mindig akadnak beeső vendégek, akik nem úgy készültek, hogy egy ilyen bulin kötnek majd ki, én pedig azt az elvet vallom, hogy amíg nem tapasztalja meg az ember, hogy milyen is egy Kinkster party, addig maximum csak ködös elképzelései lehetnek arról, hogy milyen lehetőségei vannak öltözködés terén, úgyhogy ha a fenti áldozatot meg meri valaki tenni, akkor általában beengedjük.

Illetve minden esetben fontos, hogy tiszta tudatállapotú legyen az illető. Minden résztvevő számára fontos, hogy mindenki felelősségteljesen viselkedjen.

Öltözködés terén vannak elfogadott megúszós opciók, például ha valaki teljesen fekete elegáns szerelésben jön, az nagy valószínűséggel be fog jutni.

Legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni, hogy az öltözéked már annyira extravagáns, hogy máshonnan kinéznének benne, mi viszont tárt kapukkal várunk.

August: Eddigi legviccesebb hackerünk azzal magyarázta az öltözékét, hogy a honlapunkról merített ihletett. Látta, hogy az “iskolás lány” is opció. Nos, igen. A képen egy igencsak alulöltözött, szexi iskolás lányról beszélhetünk. Ő pedig bejött utcai cipőben, kék farmernadrágban. Rávett a kockás ingre valami pulcsit és közölte, hogy ő egy iskolás fiú. Egy tapsot megérdemel, de ezzel szépen kérjük, se ő, se más ne próbálkozzon!

Pinky: Volt olyan is, hogy valaki annyira be akart jutni a bulinkra, hogy háromszor ment haza átöltözni, mire sikerült dresscode-nak megfelelő öltözéket találnia. Ami még általános, leginkább a “beeső”  vendégek körében, hogy nem mernek többet mutatni magukból, pedig ez tényleg egy elfogadó közösség és lehet bármilyen testalkatod itt biztosan lesznek csodálóid. 

Hogyan oszlik meg nálatok a nemek és a hazai, illetve külföldi látogatók aránya?

Envo: A nemek aránya jellemzően egyenlő, és köszönhetően annak, hogy nem csak Facebook-on, hanem Fetlife-on is hirdetjük a rendezvényeinket, ezért mindig akadnak külföldi vendégeink is, akik ugyancsak vihetik a hírünket, mivel rendszeresen akadnak olyan vendégeink is, akiket máshogy nem érhettünk volna el.

Pinky: Tényleg egyre több a külföldi vendégünk, volt olyan is, hogy valakinek a Budapestre érkezése után az volt első, hogy a mi bulinkra ellátogatott.

Mire számítson az, aki ellátogat hozzátok? Mennyiben lesz hasonló, mint mondjuk a Berghain, vagy a KitKat?

Envo: Jelenleg hangulatilag valahol félúton vagyunk a Berghain és a Kit Kat között, köszönhetően jelenlegi helyünk az Edith kettős stílusvilágának. Nyilván a méretbeli eltérések eléggé nagyok, és emiatt én inkább mondanám a Kinkstert egy sokkal bensőségesebb hangulatú bulinak. Aki most jár először ilyen bulin, az csak csupa elfogadó, kedves, és udvarias emberrel fog találkozni, akik jóval nagyobb tisztelettel fognak felé közeledni, mint bárhol máshol – de lehet, hogy egy kicsit extravagánsabban néznek ki, mint a bulin kívül.

August: Több Kit Kat-es DJ visszatérő vendégeink közé tartozik. Számunkra is öröm, hogy otthon érzik magukat, hiszen ez azt igazolja vissza felénk, hogy jó úton haladunk.

Pinky: A hasonlóság az elfogadó és a nyitott közösségben van. Amire nálunk számíthat a látogató az egy biztonságos közeg, ahol igazán önmaga lehet.

Mik a tervek a jövőre nézve?

Envo: Rengeteg ötlet és terv van. Zenei kollektíva, egy nagyobb hely megtalálása, közös együttműködés hozzánk hasonló berlini csapatokkal, stb. Ezekből majdnem minden már folyamatban van, de még nagyon korai lenne bármiről lerántani a leplet. Viszont ami őszre biztosan lesz, az egy új online magazin kifejezetten ennek a szcénának (mint ahogy volt anno az LD50), hisz nem csak mi működünk benne, és a fejlődéshez az is kell, hogy minél elérhetőbb és átfogóbb képet lehessen kapni az itthoni programokról. A második ok pedig, hogy a Facebook eléggé visszafogja a lovainkat már csak a tematikánk miatt is.

August: Engem leginkább az hajt, hogy minél több saját szám szólaljon meg a Kinksteren. Hogy konkrétan mi a terv, azt részletesen nem fejteném ki. Legyen annyi elég, hogy hanganyagokkal online térben is igyekszünk majd új kapcsolatokra szert tenni, illetve ápolni a régieket.

Pinky: Szeretnénk ha minél több ember megismerné a szórakozás ezen formáját is, ahol az emberek toleránsak egymással, elfogadók és figyelmesek.

Ha szeretnéd megélni a vágyaidat úgy, hogy közben techno zene is szól, akkor szombaton irány kedvenc belvárosi mini klubunk, az Edith!
Esemény: https://www.facebook.com/events/4719950141460661

A Rave & Fetish – Interjú a Kinkster szervezőcsapatával bejegyzés először Primate.hu-én jelent meg.

Primate.hu